Rss

Archives for : Buddha

A fekvő Buddha

Másnap Bago-ba kirándult a csoport. Ez egy mesés város volt a Mon dinasztia idején, ez volt Myanmar legfőbb tengeri kikötője és fővárosa. 1757-ben a burmaiak elpusztították, de a 19. században részben újjáépült. Amikor a Bago folyó medervonala megváltozott és elvágta a várost a tengertől, Bago már nem tudta visszanyerni hajdani fényét. “Látnivaló azért bőven maradt a városban. A Shwemawdaw pagodában Buddha ereklyéket őriznek, a Shwethalyaung pedig a hatalmas fekvő Buddha palotája.” – meséli az idegenvezető. A fekvő Buddhákat kétféleképpen ábrázolják. Az egyik testhelyzet az amikor a könyökére támaszkodva figyeli az emberiséget, a másik amikor teljesen fekszik ez a pari nirvána állapot, vagyis a tökéletes halál. Ez a szobor 7o méter hosszú, könyököl, és a talpán 108 jel látható. Ez a 108 jel azt jelenti, hogy amikor megszületett a Buddha, egy asztrológus megjósolta, hogy belőle Buddha lesz. Vannak kötelező szépségjegyei is a Buddha megformálásának. Például hosszú fülcimpával kell ábrázolni, varkoccsal a fején, homloka közepén kötelező a kis jel, a szemöldökök ívelése, a karok hosszúsága, a ráncok a nyakán, mind kötelezőek. A kirándulás után vacsora, gyors alvás, és másnap a burmai civilizáció bölcsőjébe, Baganba utazott a csoport. Ez Ázsia legnagyobb régészeti területe. “Az Ayeyarwady folyó partján fekvő város mesés pagodáival és templomaival Ázsia egyik csodája. Bagan fénykora a 11. és a 13. század között volt, és rengeteg csodálatos épület épült itt ekkor. Kublai Khan 1287-ban lerombolta a várost, melyet sohasem építettek újjá. Több mint 5000 templom van itt, a legérdekesebb az Ananda, a Thatbyinnyu és a Gawdawpalin pagoda.” Baganból reggel autóbusszal indult a társaság Mandalay-be. Útközben nem lehetett kihagyni a Popa hegyet, amely egy, a tájból kiemelkedő, fantasztikus panorámájú vulkanikus csúcs. Itt van a nat-kultusz központja. A natok, a régi animista vallásból épültek be a buddhista vallásba. Egész Burmában nagyon tisztelik őket, de különösen ezen a vidéken van nagy jelentőségük. A szellemek a “nat”-ok, elsősorban az újjászületés és az azt követő halál indiai eredetű hitvilágába tartoznak; abba a hitvilágba, amely szerint a szenvedés körforgása addig folytatódik, amíg az ember fel nem oldódik a nemlétben, a nirvánában. Ezt csak minél több jó cselekedet árán lehet elérni, több létformán keresztül, miközben a karma állandóan tökéletesedik. Az, hogy a burmaiak közönyösek az anyagi javak iránt, leginkább a tökéletesebb újjászületést ígérő buddhista tanítással magyarázható, miként az is, hogy türelemmel viseltetnek a politikai hatalom hibáival szemben.