Rss

Archives for : augusztus2013

Árak és bárok

A fitness-szalonok többsége ma már stepaerobictól a callanetics-en át a zsírégető-, alakformáló- vagy éppen kickbox aerobicig számtalan lehetőséget ajánl a mozgásra. Ezek mellett az edzőtermekben a legkülönbözőbb kondicionáló gépek, súlyzók, biciklik, lépcsőző-gépek, futópadok arzenálja áll rendelkezésre. Az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint a heti 3-5 alkalommal, esetenként 30-40 percig végzett, közepes intenzitású mozgás a legegészségesebb. A plázákban kialakított, és/vagy az ismert személyek által üzemeltetett termek általában a drágábbak közé tartoznak. Vendégkörüket tekintve pedig inkább számítanak “rongyrázós” helynek. Ezekben az átlagember sokszor kívülállónak érzi magát, s az sem biztos, hogy a zsebéhez mértek az árak. A 10 alkalomra szóló bérlet nemritkán 15 ezer forint környékén mozog. De lehet találni olcsóbb lehetőségeket is. Akad olyan hely, ahol alig több mint 10 ezer forintért havi bérlet is vásárolható, és minél hosszabb időre szól a bérlet, annál jobban jön ki a vendég. Egy ismert angyalföldi bevásárlóközpont fitness centerében például a 20 alkalmas olcsóbb, mint a 10 alkalmas, és ha ketten összefognak, akkor a 10 alkalom 3700 forintból megúszható, míg a 10 alkalomra szóló belépőért 7 ezer körüli összeget kell áldozni. A kombinált bérlet viszont már 20 ezernél is drágább. A havi bérlet csak bizonyos edzésszám után éri meg, kivéve, ha olyan szolid árú, mint a belvárostól kicsit távolabb, például Kerepesen. Ott 4500 forintért egy hónapon át akár minden nap, reggeltől estig igénybe veheti a vendég az igazán nagyon jó színvonalú termet, ahol szintén mindenféle mozgásra van lehetőség. A belépők árát egyébként viszonylag nehéz és időigényes összehasonlítgatni, hiszen különböző helyeken más-más szolgáltatások igénybe vételére jogosítanak. A legtöbb helyen ugyanakkor teljes körű szolgáltatást igénybe lehet venni. A fitness-szalonoknak, edzőtermeknek lassan természetes tartozéka a szauna, a szolárium, esetenként a manikűr, pedikűr, műköröm-építés is. A szauna a levezetés miatt fontos, mert kilazít. A szolárium inkább divat, bár télen egészséges a bőrnek, ha hetente egyszer legfeljebb 20 percre befekszik az ember – ez utóbbiak használatáért azonban általában külön kell fizetni. A legtöbb helyen “protein bár” is található. A nagyobb helyeken főtt étellel is szolgálnak, csupa egészséges, párolt hús, rizs, köretek, saláták szerepelnek az étlapon, mellé turmixokat, ásványvizet lehet fogyasztani. De megvásárolhatók az erősítők, izomépítők, vitaminok, adalékszerek is, amire a vendégnek szüksége lehet. S az árak sem magasabbak, mint ha valaki ugyanezeket a termékeket szakboltban vagy patikában vásárolja meg, s ugyanez igaz az esetenként helyben megvásárolható ruhákra, felszerelésekre.

A fekvő Buddha

Másnap Bago-ba kirándult a csoport. Ez egy mesés város volt a Mon dinasztia idején, ez volt Myanmar legfőbb tengeri kikötője és fővárosa. 1757-ben a burmaiak elpusztították, de a 19. században részben újjáépült. Amikor a Bago folyó medervonala megváltozott és elvágta a várost a tengertől, Bago már nem tudta visszanyerni hajdani fényét. “Látnivaló azért bőven maradt a városban. A Shwemawdaw pagodában Buddha ereklyéket őriznek, a Shwethalyaung pedig a hatalmas fekvő Buddha palotája.” – meséli az idegenvezető. A fekvő Buddhákat kétféleképpen ábrázolják. Az egyik testhelyzet az amikor a könyökére támaszkodva figyeli az emberiséget, a másik amikor teljesen fekszik ez a pari nirvána állapot, vagyis a tökéletes halál. Ez a szobor 7o méter hosszú, könyököl, és a talpán 108 jel látható. Ez a 108 jel azt jelenti, hogy amikor megszületett a Buddha, egy asztrológus megjósolta, hogy belőle Buddha lesz. Vannak kötelező szépségjegyei is a Buddha megformálásának. Például hosszú fülcimpával kell ábrázolni, varkoccsal a fején, homloka közepén kötelező a kis jel, a szemöldökök ívelése, a karok hosszúsága, a ráncok a nyakán, mind kötelezőek. A kirándulás után vacsora, gyors alvás, és másnap a burmai civilizáció bölcsőjébe, Baganba utazott a csoport. Ez Ázsia legnagyobb régészeti területe. “Az Ayeyarwady folyó partján fekvő város mesés pagodáival és templomaival Ázsia egyik csodája. Bagan fénykora a 11. és a 13. század között volt, és rengeteg csodálatos épület épült itt ekkor. Kublai Khan 1287-ban lerombolta a várost, melyet sohasem építettek újjá. Több mint 5000 templom van itt, a legérdekesebb az Ananda, a Thatbyinnyu és a Gawdawpalin pagoda.” Baganból reggel autóbusszal indult a társaság Mandalay-be. Útközben nem lehetett kihagyni a Popa hegyet, amely egy, a tájból kiemelkedő, fantasztikus panorámájú vulkanikus csúcs. Itt van a nat-kultusz központja. A natok, a régi animista vallásból épültek be a buddhista vallásba. Egész Burmában nagyon tisztelik őket, de különösen ezen a vidéken van nagy jelentőségük. A szellemek a “nat”-ok, elsősorban az újjászületés és az azt követő halál indiai eredetű hitvilágába tartoznak; abba a hitvilágba, amely szerint a szenvedés körforgása addig folytatódik, amíg az ember fel nem oldódik a nemlétben, a nirvánában. Ezt csak minél több jó cselekedet árán lehet elérni, több létformán keresztül, miközben a karma állandóan tökéletesedik. Az, hogy a burmaiak közönyösek az anyagi javak iránt, leginkább a tökéletesebb újjászületést ígérő buddhista tanítással magyarázható, miként az is, hogy türelemmel viseltetnek a politikai hatalom hibáival szemben.